Tehát a gyerekeknek is elkezdődött a szünet (nekem meg már hamarabb, mármint a sulis). Így egész nap otthon vagyok velük, vagyishát... megyünk mindenfelé. Tengerpartra, fagyizni. És a finnek amikor kacsáznak a vizen, akkor ők kenyeret dobnak (azaz heitän leipää), ami elsőre nem tűnik logikusnak a magyar kilós kenyereket felidézve. De a lapos finn rozskenyér pont olyan, mint egy kacsakő. Például:
Tehát a nyár elég hamar itt volt. Egyik napról a másikra azt vettük észre, hogy megfulladunk a lakásban, így irány Ruissalo - ami kb. 12 km-re található J lakásától. Nah jó, a tenger még elég hideg, most is kb. 15 fokos lehet - hát még pár héttel ezelőtt... de azért bele kellett menni a vízbe, különben megpusztultunk volna a hőségben :D Amúgy meg jah, fürdeni megyünk, de se fürdőruhát nem viszek, se fényképezőt, hogy esetleg tudjak képeket csinálni, így be kell érnetek pár telefonos képpel. Pár perc vízben ácsorgás után már elkezdtem azért érezni a lábaimban szétterjedő hideget :D
És bár a finnek nem szeretik a sirályokat, mert szemtelenek (tényleg... első élményem Helsinkiben: fagyizok és jön a sirály szemben, csak arra van időm, hogy a fejem belenyomjam a fagyiba, és jól összekenjem magam, mielőtt még a fenevad nekemütközik... barátnőmnek pedig ki is vette a fagyit a kezéből...), ennek ellenére azért van, ahol etetik őket. Mondjuk a tallini hajón mi is etettük őket chipsel, mert de poén... :D mondjuk nekem addig volt az, amíg az egyik bele nem ordított a fülembe, mert ijedtemben majdnem leugrottam a hajóról... :D De itt is azért tömörülnek,mert várják a kaját...
De Ruissalon nem csak sirályok, hanem más állatok is felfedezhetőek. Például kis halak, amik valami oknál fogva beúsznak a sziklák közé, talán áradáskor, és nem tudnak onnan visszamenni a tengerbe. Bár lehet, hogy nekik jó a sziklák között, mert ott melegebb a víz. Mindenesetre nem lehet kézzel kifogni őket és átvinni a tengerbe, mert ahhoz túl mélyen vannak és túl fürgék :D
A füvet pedig skót felföldi marhákkal legeltetik a szigeten. Szerintem cukik.
Amúgy meg, a finnek nem csak padokat hurcolnak részegen - bár az a legnépszerűbb szórakozásuk - hanem kanapét is xD Nah jó, nincs rá bizonyítékom, de az egyik közeli tónak azért kanapétó a neve, mert valaki belehajított egy kanapét. De addig nem sikerült eljutnunk, mert az egyik gyereket megcsípte a hangya, így sürgősen hazafelé kellett menni (de csak addig, amíg nem értünk vissza a tengerpartra köveket dobálni...) Tehát a kanapé tó nem kanapés oldala:
És a tenger, ahol szerintem nem érdemes fürödni, mert nem messze tőle a kikötő, így csak ködobálásra alkalmas:
Jah és ha valaki erre járna, akkor ezt az ösvényt kell megtalálnia, hogy el tudjon jutni a kanapétóhoz és a tengerhez is :D
Bár eddig a legszebb hely, ahol ezen a nyáron voltam (ez még változni fog később, legalábbis remélem) az Rymättylä-ban volt. A nagyszülők laknak Rymättylä-ban, és... csak tátottam a számat, mert egyrészt az egész ház - másrészt a táj... mert a tengerparton laknak, az erdőben, és ááá.. Körbevezettek mindenhol. És arról márúgyis beszéltem, hogy milyen jó illata van a tengernek :)
Amúgy meg - megint kihagyhatatlan képek - a fehér éjszakák (bár amik Ouluban készültek erről az időszakról, azok szerintem jobban sikerültek, mivel ott fehérebbek az éjszakák nyáron, mint itt... de... egy csodálatos balekség folytán az összes ott készített képem elveszett...).
Tehát a vasárnap esti hazabicózások alkalmával (kb. 22-kor indulok Turkuból, és olyan 40 perc ide az út), elég sok mindent lát az ember. Egyik alkalommal 2 őzet, most pedig nyestkutyát. Nah jó, ezekről lehetetlen képet feltenni, így inkább valami mozdulatlanabbat tennék ide fel, arról, hogyan süt a nap este 23 óra felé:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése