Varázserdő

Nem tudom minek hatására, de megint rámjött a nem tartozok sehova érzés. De miért is akarok bárhova is tartozni, amikor soha nem is tartoztam sehova. Mindegy.

Egy hónapja jöttem ki. Azóta minden változatlan. Család kedves, suli elkezdődött és tetszik. Jobban, mint otthon. Itt nem kell jelentkezni, meg az órán mindenki előtt beszélni. Végig ülhetsz kussban, max páros feladatok vannak. Ami egész jó.

Lesznek könyvvizsgák is, legalábbis nyelvtörténetből majd esszét írok. Kíváncsi leszek.

Osku kutya megint meglátogatott minket, így L-el elmentünk a varázserdőbe. Vagyis az ő varázserdejébe. Dobtam is egy hátast a csúszós hídon... jellemző... már meg sem lepődök. Aztán pénteken meg jól leamortizáltak a gyerekek, vagyis csak az volt, hogy L megsértődött, hogy nővéréhez mindig jönnek ismerősök. Ilyenkor nyűgös, hisztis - a legjobban meg azzal tudom megvígasztalni, ha olvasok neki. Így 1-2 mesekönyvet végigolvastam (többek között a koirien kalevala-t - kutyák kalevalája). Nah, ja a koirien kalevala-ból voltak oldalak, amiket 3-4x el kellett olvasni, mert annyira tetszett neki, ahogy farkasul beszélek. És megtudtam, hogy nem is 4, hanem 5 éves!

Utána kicsit besűrösödött a program. Be Turkuba, bevásárolni a paprikáscsirkéhez... jó hozzávalókat találtam, de J ragaszkodott hozzá, hogy legyen. Aztán késve megérkeztem egy házibuliba, amit 2 magyar csoporttársam szervezett (6-ból 3 magyar...). És késve megérkeztem a kauppatorira is, hogy találkozzak O-val. Végül egy sörre beültünk, meg dumáltunk, végül meg elhívott másnap biciklizni. Mert ment Kurjenrahka Nemzeti Parkba, ami Turkutól 30 km, és akkor már csatlakozzak. Megérte :) Azt hiszem, lesz egy kedvenc helyem.

Tehát a Nemzeti Park:

Annak a fehér szöszmösznek elfelejtettem a nevét, de szerintem olyan kis aranyos (és puha). Jah, mert a kilátónál megálltunk bogyót szedni, vagyis én csak zabáltam a vörös áfonyát (nem tudom eldönteni, hogy szeretem-e vagy sem), O meg gyűjtötte. Addig meg volt időm körbemászkálni a területen meg fényképezni...

És furcsa objektumokat találni... nem tudom, hogy ez mi...

Jah, és a kilátóhoz hozzá kellett láncolni a padot, nehogy a részeg finnek bevigyék a mocsárba, hogy ott tivornyázzanak... :D

Kilátás a kilátóból a mocsárra:

Vajon elsüllyedek? :P Ezt kicsit később is megpróbáltam, amíg O nézegette a térképet - én meg jóllakott óvodásként a térkép felé sem néztem, hanem elvoltam. És találtam 10 centet a mocsárban... xD

Út át a mocsáron. Jah, amúgy a deszkákon csetlettem botlottam. Szokásomhoz híven, polc vagyok... csoda, hogy nem estem bele. 

Kezdünk átérni a mocsár másik oldalára, ahol megint kezdődött az erdő:

Jah, és a mocsár neve: Vajosuo. Csak hogy ne felejtsem el (suo = mocsár).

Olyan szép zöld :)

Ez meg a visszaúton készült:

Nem tudok betelni a hellyel. Ouluban is szerettem a mocsarat...

Megint az erdőben...

Pihenőhely. Mögötte volt olyan wc, amibe Roger Brown belemerül a Fejvadászok c. filmben... :D

Azt hiszem ennyi. Jah, és épp a Trollfestre vagyok rákattanva... nem tudom miért, de olyan kis viccesek.